Sötét éjszakákon várok,
Azon a réten állok,
Ahol elhagytál,
És magamra utaltál.
Elhagytál, elmentél,
Csillagot, Holdat többé nem leltél.
Hiányzol, ezt nem tagadom,
Ezért nincs itt maradásom.
Még mindig a réten állok,
A boldogságra várok.
De nem jő, s vele te sem,
Eldobtad magadtól a lelkem.
Várok még egy évig,
Ha kell az örökkévalóságig.
Csak rád várok, és várok,
Addig ezen a réten állok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése