Tudatlanság

Nincs benne semmi,
Mit kereshetnél örökké,
Nem tudja senki,
hogy a tudatlanság benned él.

Olyan mint mikor zene szól,
Nem hallasz, nem tudsz semmit,
Köréd fonódik, megóv,
Csak téged, semmit és senkit.

Nem tudod, mi folyik a világban,
Üres, levegő nélküli tér,
Így élsz nagy tudatlanságban,
Nem tudod, ki az aki hozzád ér.

Twilight

A folytatása az első résznek. Elnézést a gyér, nem rímelő versszakokért!!! Itt nem volt olyan sok ihlet, mint a későbbiekben. Ez még az első füzetemben szerepel.

Bellát már Edward családja is befogadta,
Szerelmüket elfogadta,
A lányt nagyon megkedvelték,
Kedvük szerint dédelgették.

DE aztán el kell menekülni,
Mert jön Victória,
Őt el szeretnék kerülni,
Mert Bellát megöli.

De James, a nyomkövető,
Nehezen megkeresi Bellát,
Meg találja, meg akarja ölni,
A vérét szívná ki.

Elcsalja őt egy balett terembe,
Hova kiskorában járt,
Megkínozza, megveri,
Majd Bellát kishíján megöli.

De Edward ott terem,
Megmenti szerelmét,
Kiszivja a mérget a kezéből,
Mely utánna nem szabadul kéz a kézből.

Bella már fekszik,
A kórházi ágyban, ernyedten,
Az anyja mellette őrködik,
És beszélgetnek csendesen.

Edward is ott pihen,
De ő csak látszatból,
Mert a vámpírok nem pihennek,
Ők mindig fent lennének.

Boldogok lesznek egy hosszú ideig,
Szinte elválaszthatatlanok,
Ezzel Charlie idegeit feszítik,
De nem tudja, hogy a vámpírok halhatatlanok.

Twilight

Vigyázz! AZ egész első rész 11 versszakos, de ennek egy kis részét fogom ide bemásolni, tehát ez a vers folytatásos lesz. Körübelül 3 részletben fogom itt megörökíteni, az első két részt egy kicsi bemutató dokumentumokkal. Ha a III. rész is meglesz, az is be fog ide kerülni.

Egy vámpír, s egy halandó,
Szerelem lesz köztük,
De szerelmük nem lehetne állandó,
Valami kell legyen közöttük.

A szerelmük nem egyszerű,
Az eleje kissé keserű,
Bella rájön, hogy vámpír a szerelme,
Az eleje ezért olyan keserű.

De aztán ezt áthidalják,
S megbeszélik a dolgokat,
Boldogok lesznek együtt,
Így mondhatók boldognak.

Vonaton

Ülök a vonaton,
Nézek ki az ablakon,
És látok sok dolgot,
Ami megy és mozog.

Megy a szobor, a ház,
A park a fák,
Mennek a sínek és a kutyák,
Fut a mellettünk álló vonat is.

Fut az ember, a busz, a kocsi is.
Fut a Tescó, a Spar.
Szalad a pad, a bokor,
Szalad velük minden virágcsokor.

Ülök a vonaton,
Nézek ki az ablakon,
Ülök és futnak mellettem amiket látok,
Futnak messze, míg én utazok.

Címe nincs, de ez a vers nagy kincs :)

Két féle módon is meg lett örökítve.
I. megörökítés

Nincs mit írjak, sajnálom,
TE vagy a legjobb barátom.
Elválni soha nem akarnék,
Veled örökre együtt maradnék.

II. megörökítés

Nincs mit írjak, sajnálom,
Te vagy a legjobb barátom.
Elválni soha nem akarnék,
Veled örökre beszélgetnék.

Születésnapra (3 vers, amiket egy barátnőm barátnőjének írtam a szülinapjára)

I. első vers

Születésnapodra adom,
Ezt a kicsike verset,
Mit ezzel adok,
Amin vagyok
Szülinapodra neked, te kedves.

II. vers

Mit írjak neked,
Egy képeslapra kedves?
MIt én csináltam neked,
Hogy kedveskedjek neked,
Szülinapodra vele.

III. vers

Fogadd tőlem szeretettel,
Mit csináltam neked sok kedvel,
Hogy jó legyen a szülinapod,
És tetszen e szép napod.

Nyár, vakáció...Szüneeeett!!!!

Nyár van már.
Óó...az eszem megáll!
Vakáció, szünet, temérdek idő,
Barna szemnek mind igéző.

Mit kezdjek az idővel?
És fogyatkozó kevés erőmmel?
Már a felét elhasználtam,
Úsztam, futottam, és eljátszottam.

Vakáció, vakáció,
Ez oly' nagyon jó!
Bár sose lenne vége,
Ebből állna 12 hónapja az évnek.

Tengerkék

Óh! Bár tengerkék lenne minden,
Úsznánk benne ingyen.
Nem kellene pénzt költeni,
Hogy a szoliban kelljen kotlani.*

Ha tengerkék lenne minden,
Úszhatnánk mindenhol ingyen,
Nagyon jó lenne akkor itten,
Ha itt lennénk örökké minden.

*=döglődni, elütni az időt, unatkozni.

Zöld

Ezt az egyik kedvenc zeneszámomra mintáztam. Aki ismeri a számot, az tudja, hogy ki írta, és hogy mi ez a szám. Aki nem ismeri, azt pedig sajnálom.

Lehet zöld az ég,
És lehet zöld a fű,
A zöld szép,
És így végül is gyönyörű.

Ha lehet minden zöld,
Ne gondolj a holnapra,
A zöldért ne öld,
Gondolj a mára!

Lehet zöld a szék,
És lehet zöld a kép,
Nekem mindegy,így is oly' szép.
Csak maradjon zöld az ég.

Álom ami valóra vált

Valahol ami neked megadatott,
Senki más nem tud róla,
Hogy neked megadathatott,
De be ne menj a csirkeólba. :)

A csillagos eget nézvén,
Bátran szembeszállnál,
DE nappal, mikor szembenéznél,
Nem mered lábaidon állva.

Álmaid váltak valóra,
Beteljesült leghőbb vágyad,
Kattog tovább az óra,
Valóra vált leghőbb vágyad.

Megkaptad őt, kit régóta szerettél,
Ez volt a leghőbb vágyad.
Beteljesült, mit régóta szerettél,
A kutya volt álmaid vágya.

Boldogok lettetek együtt,
Elválaszthatatlanok...
Kik örökre élnek, együtt,
Halhatatlanok...

Éjszaka az erdőben

Éjszaka van mostan,
Járok az ösvényen,
Egy gally se roppan,
Itt a sötét erdőben.

Világít a telihold az égen,
Sápadt, halvány fehér fénnyel,
Mint egy halott ember arca,
Néz le rám a sűrű vadonba.

Most egy gally roppan!
Biztos csak képzelődöm!
Itt a farkasok órája!
El kell innen menekülnöm!

Elkezdtem rohanni,
Csak futottam, futottam,
Nem mertem hátranézni,
Még le nem higgadtam.

És ekkor hátranéztem:
Nem volt ott az ösvény!
Eltévedtem az erdőben,
Nincs többé menekvés!

A hátam mögül hangot hallok,
Nagyon lassan megfordulok,
Ott láttam a farkasokat,
Rám vicsorítják hegyes fogukat.

"Most van végem"gondoltam,
"Mindjárt rám vetik magukat,
Az erdőben, az éjszakában,
Rám többé senki sem találhat."

De nem úgy volt, ahogy gondoltan,
Kivezettek az erdőből,
Megköszönni hátrafordultam,
A megmentőknek hűlt helyük.

Bementem a házamba,
Az erdő menti erdészlakba,
Azt hittem, csak a telihold,
Mi rám ilyen hatással volt.

De nem így történt,
Ezentúl sokszor láttam őket,
Hogy elrejtőzve bokor, fa mögé,
Vigyázzák minden léptemet.

Sumalan

Halál

Fekete, mint az éj,
Sötét, mint az ében,
Sajnos sokáig vele kell élj,
Elszállni nem fog az éjben.

Olyan, mint a citrom: keserű
Ábrázolása lehet keselyű.
Száll, majd lecsap valakire,
Utána elszáll, messze vele.

Elviszi máshova,
Valahova a pokolba,
Meghalt valaki, szól a harang
Ott van az emberek közt a harag.

Miért vitte el?
Miért ment el?
Minden rokon gyászol,
Odalenn örökké fázol.

Ha a halál lecsap,
Mint sötét szemű keselyű becsap.
Semmi mentség nincs, itt van,
Ha eljön a keselyű baj van.

Figyelemfelhívás!

Kedves olvasók! Szeretném bejelenteni, hogy ezt a blogot mostantól nem egyedül, hanem az osztálytársam, és egyben jó barátnőm segítségével fogom vezetni. Ő is beleírja a csodálatos verseit a blogba. Megjegyzést továbbra is bármelyik vershez, nemcsak az enyémhez, hanem a barátnőméhez is fűzhetnek. A versei után többnyire odaírja a "nevét". Megértésüket köszönöm. A blog egyik vezetője.