A folytatása az első résznek. Elnézést a gyér, nem rímelő versszakokért!!! Itt nem volt olyan sok ihlet, mint a későbbiekben. Ez még az első füzetemben szerepel.
Bellát már Edward családja is befogadta,
Szerelmüket elfogadta,
A lányt nagyon megkedvelték,
Kedvük szerint dédelgették.
DE aztán el kell menekülni,
Mert jön Victória,
Őt el szeretnék kerülni,
Mert Bellát megöli.
De James, a nyomkövető,
Nehezen megkeresi Bellát,
Meg találja, meg akarja ölni,
A vérét szívná ki.
Elcsalja őt egy balett terembe,
Hova kiskorában járt,
Megkínozza, megveri,
Majd Bellát kishíján megöli.
De Edward ott terem,
Megmenti szerelmét,
Kiszivja a mérget a kezéből,
Mely utánna nem szabadul kéz a kézből.
Bella már fekszik,
A kórházi ágyban, ernyedten,
Az anyja mellette őrködik,
És beszélgetnek csendesen.
Edward is ott pihen,
De ő csak látszatból,
Mert a vámpírok nem pihennek,
Ők mindig fent lennének.
Boldogok lesznek egy hosszú ideig,
Szinte elválaszthatatlanok,
Ezzel Charlie idegeit feszítik,
De nem tudja, hogy a vámpírok halhatatlanok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése